A feromon az élőlények által kiválasztott kémiai anyagok osztálya, amelyeket ugyanazon fajhoz tartozó más egyedek érzékszerveken, például szagláson vagy antennákon keresztül érzékelhetnek, és specifikus viselkedési vagy fiziológiai reakciókat váltanak ki. A kifejezés, amelyet először 1959-ben Peter Karlson német tudós és Martin Lüscher svájci tudós javasolta, a görög "pherein" (hordozni) és "hormon" (stimulálni) szavakból származik, amelyek jelentése "ingerlést hordozó anyag".
A feromon széles körben megtalálható rovarokban, emlősökben és még növényekben is, és létfontosságú szerepet játszik a természetben. Például a méhek feromonokat bocsátanak ki, hogy megjelöljék a táplálékforrásokat, és a munkásméheket a nektár hatékony gyűjtésére irányítják; a hangyák feromonokat használnak, hogy "vegyi nyomokat" hagyjanak útjaik mentén, így biztosítva a közös táplálékszerzést. Sok faj esetében a feromonok a szaporodási viselkedés kulcsfontosságú közvetítői. A nőstény lepkék nemi feromonokat bocsátanak ki, amelyek akár kilométeres távolságból is magukhoz vonzhatják a hímeket, míg egyes emlősök vizeletnyomai területi tulajdonjogot és udvarlási jeleket közvetítenek.
Bár az emberi feromonok kutatása viszonylag későn kezdődött, a legújabb kísérletek arra utalnak, hogy az embereket is érinthetik ezek. Tanulmányok kimutatták, hogy az emberi verejtékben lévő bizonyos vegyületek, mint például az androsztén-dion, finoman megváltoztathatják az ellenkező nemhez tartozó egyének érzelmeit és észlelt vonzerejét, különösen tudatalatti szinten. A rovarokkal ellentétben azonban az emberi társas viselkedés nagyobb mértékben függ a nyelvtől és a kultúrától, így a feromonok szerepe viszonylag korlátozott és még nem teljesen érthető.
A feromonok felfedezése nemcsak elmélyítette a biológiai kommunikációs mechanizmusok megértését, hanem ihletet is adott a mezőgazdaságban, az orvostudományban és más területeken történő alkalmazásokhoz. Például a kártevők nemi feromonjainak szintetizálása a párzás megzavarására csökkentheti a peszticidek használatát. Feltárás alatt áll a hangulatszabályozók vagy a feromon elveken alapuló szociális segédeszközök fejlesztése is.
Csendes kémiai hírvivőként a feromonok zseniális adaptációs stratégiákat tárnak fel az élet evolúciójában. Bár az emberi megértés továbbra is korlátozott, az ezen a területen végzett kutatások továbbra is kiterjesztik a természetről és önmagunkról alkotott megértésünk határait.
